A vákuumcső fő újítása a "hőcső" (heat-pipe), ez gyűjti össze a nap hőenergiáját, a vákuum pedig elszigeteli az összegyűjtött hőt a környezetétől, ez biztosítja a nagy hatásfokot, ugyanis a hő nem „szökik el".
A vákuumcsövekben a vákuumot a bennük található bárium biztosítja, hasonlóan az elektroncsövekhez, ugyanis ez a bárium a csőben még esetlegesen fellelhető gázmolekulákat megköti, fenntartva ezzel a vákuumot.
Ezek a kollektor csövek kiválóan teljesítenek felhős vagy hideg napokon is.
Mivel a cső tisztán üvegből készül, ezért a rossz szigetelés miatti vákuum-vesztés kizárt.
Ezen kollektorok hátránya az adott felületen elhelyezehető felvevőcsövek kevesebb száma, ugyanakkor szerencsére a vákuumcsövek nagy hatékonysága ellensúlyozza ezt. Előnyük, hogy sokkal tovább képesek maximális teljesítmény leadására a síkkollektoroknál, ugyanis a csövek mintegy 45°-os szögtartományban képesek felvenni a nap sugarainak energiáját, így nem kell a kollektorokat a nap után forgatni, ha nagyobb teljesítmény akarunk elérni.